vigyázz, kész, rajt!

PETIT DRUB BÁZISUGRÁS VIGYÁZZ, KÉSZ, RAJT! A Petit Dru (3 733 m) mágnesként vonzza a hegymászókat. Egy rendkívül szép és kecses csúcs a Mont Blanc hegytömbben. A nyugati oldal lélegzetelállítóan magas és meredek, de nem teljesen függőleges a csúcson, ami jelentősen fokozza a szárnyas ruhás bázisugrás kockázatát. Ennek ellenére az orosz Valerij Rozov (47) vette a bátorságot, hogy véghezvigye ezt a rekordugrást. "Egy interjúban mesélt nekünk az ugrással járó kockázatokról, hogy milyen érzés repülni, és hogy félt-e már. Valerij, amikor földet értél a Petit Dru ugrás után azt mondtad, hogy még egyszer nem próbálnád meg ezt az ugrást." "Valóban ezt mondtam volna? Azon a napon rosszak voltak az időjárási viszonyok; nagyon erős oldalszéllel kellett megküzdenem. Ráadásul az első 70 méter a kiszállási pont alatt nem teljesen függőleges, ami az ugrást még inkább megnehezíti. Tudtam, hogy meg lehet csinálni a bázisugrást, de nehéz döntés volt. Megtegyem? Ne tegyem? Reméltem, hogy a szél egy kicsit alábbhagy, de egyre erősebb lett. Így aztán úgy döntöttem, hogy most, vagy soha. Nem tökéletes kiszállás, rossz időjárási viszonyok. A szabadesésed egy perc harminc másodperc volt." "Mi játszódott le a fejedben?" "Nem tudtam igazán élvezni a repülést. Fáztam, ideges és fáradt voltam. Úgy terveztem, hogy lerepülök egyenesen a völgybe. Az erős szél miatt viszont a repülés alatt döntöttem úgy, hogy irányt változtatok, és inkább a gleccseren landolok. Általában a repülés alatt tudok relaxálni; az otthonomra és a családomra gondolok ilyenkor." "Mekkora kockázatot kell vállalnod?" "Volt már rá példa, hogy közvetlenül az ugrás előtt megszakítottad a repülést? Általában az előtt döntök, hogy a kiszállási pontnál állnék. Elemzem a sziklafalat, a képességeimet és az időjárást. Ezek a fő kritériumok. És vannak saját szabályaim is: ha a három kritérium közül az egyik nincs rendben, az nekem még mindig rendben van. Ha viszont már kettő nincs rendben, akkor nem ugrok. Nem vagy tipikus bázisugró: először megmászol egy impozáns hegyet, aztán megfelelő kiszállási pontot keresel." "Ezt senki nem csinálja olyan sikeresen, mint te"." A bázisugrás a személyiségtől függően nagyon eltérő élmény tud nyújtani. Amennyire csak vissza tudok emlékezni, mindig is szerettem a hegyeket. Mászni klasszikus módon kezdtem, aztán kombináltam az ejtőernyőzéssel. Később tandemugrásokat végeztem, meg skysurfingeztem. Annyira megtetszett, hogy elkezdtem a bázisugrást." "Milyen érzés repülni, mint egy madár?" "Valójában a bázisugrás inkább olyan, mintha repülőként repülnél, nem pedig madárként." "A repülés alatt tudsz figyelni az érzéseidre?" "Igen, természetesen. Hatalmas örömet érezek. Néha csalódást, ha a repülés nem úgy sikerül, ahogy azt reméltem." "Előfordul, hogy megrémülsz?" "Természetesen. Minden ugrást tiszteletben tartok. Néha nehéz megtalálni az egyensúlyt a vágy és a valóság között. De a tapasztalatomnak köszönhetően képes vagyok egészen pontosan felmérni a képességeimet és a projektjeimet." "Hogyan edzel?" "Mászok, túrázok, futok, tandemugrásokat és kisebb bázisugrásokat végzek, gyakran akkor, amikor járom a világot, és teljesítem a bázismászásaimat. Mindig ezen jár az eszem, és tulajdonképpen mindig készen állok rá." "A bázisugrásnál mennyire fontos a mentális fittség?" "Rendkívül fontos. Fontosabb a fizikai fittségnél. A mentális erő a tapasztalattal együtt nő. Mindig tisztában kell lenned a kockázatokkal. Az én ugrásom is lehet végzetes, nemcsak másoké. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fogok több szokatlan dolgot csinálni. De nem akarok túl gyakran a szerencsémre alapozni." "Nős vagy, három gyermek édesapja, a legkisebb fiad kétéves. Ez a felelősség befolyásolja a projektjeidet?" "Amikor a legidősebb fiam 21 évvel ezelőtt megszületett, túl fiatal voltam még ahhoz, hogy a családi kötelezettségeken gondolkozzam. Ez a korral változik. Ma még többet edzek, hogy az ugrásaim még biztonságosabbak legyenek." "Senki nem csinálja a bázismászást olyan intenzíven, és olyan sikeresen, mint te. A bázisugrás új dimenzióját nyitottad meg. Van még benne lehetőség?" "Egyre többen fognak bele a bázisugrásba. Jobb szárnyas repülőruhákat fejlesztenek ki, hogy még messzebb tudj repülni. Annak örülnék, ha többen csinálnák azt, amit én csinálok: másszanak meg magas hegyeket, és azokról ugorjanak le. Nincs jobb és gyorsabb módja annak, hogy visszajuss a völgybe. Néha a mászás több napig tart;a szabadesés pedig kevesebb, mint kettő percig. Mint a Petit Drun." "Valójában miért akartál leugrani erről a hegyről annak ellenére, hogy nem voltak ideálisak a körülmények?" "Ez egy nagyon ismert hegy, népszerű a mászók körében. Először gyerekként láttam. A mászók mindig új utakat keresnek – míg én olyan hegyeket keresek, amelyekről még senki nem ugrott le szárnyas repülőruhában." Tények és számok - Petit Dru Bázisugrás: A Petite Aiguille du Dru, vagy röviden Petit Dru a Mont Blanc hegytömb 3 733 méter magas csúcsa Chamonix közelében, Franciaországban. 2011 júliusában Valerij Rozov (47) szárnyas repülőruhájában 3 350 méteres magasságból ugrott le egy lélegzetelállító teljesítménnyel nyugati oldalon. Szabadesése egy perc harminc másodpercig tartott. Szintkülönbség: 1800 m. A mászás 7,5 órát tartott. Régi hegymászó társa, Alekszander Rucskin, Thomas Senf fotós és Maxim Malanchuk operatőr kísérte el. A rossz időjárási viszonyok, többek között az erős szél miatt mielőtt Valerij Rozov teljesítette rekordugrását, egy éjszakára letáboroztak közvetlenül a csúcs alatt. További érdekes sztorikat és képeket az adidas.com/outdoor/magazine oldalon találsz, vagy nézd meg a bázisugrásról készített videót